Szeged szecessziós szépségei

Szeged szecessziós szépségei

Szeged azon kevés városok közé tartozik a világon, ahol több mint 50 szecessziós épület található. Az 1879-es nagy árvíz után szinte a semmiből épült fel az egész város, és bőven volt elég hely ahhoz, hogy teret nyerjen az akkoriban legkedveltebb építészeti stílus, a szecesszió. Így az árvízi pusztulásból újjáéledő Szeged a paloták városa lett.
Kedves Vendégeinket egy körsétára invitáljuk, ahol Szeged belvárosában járva kiemelt figyelmet kapnak a szecessziós épületek. Természetesen számos egyéb látnivaló mellett is elhaladunk majd, érdemes mindent szemügyre venni.
Amennyiben szeretnének még több szecessziós remekművet megcsodálni, haladhatnak a kibővített lista alapján is.

Sétánkat a hotelből jobbra indulva kezdjük el, a Dugonics teret keresztezve elhaladunk a Forbáth-ház mellett, ami egy kései szecessziós impozáns épület.
A szökőkút túloldalán pedig meg is pillantjuk az Ungár–Mayer-palotát.
Ez a palota annak idején a napfény városának második olyan bérháza lett, amely három emeletesnek mondhatta magát. Magyar Ede, akit ma már a magyar szecesszió egyik legkiemelkedőbb építészének tartunk, számtalan olyan díszítéssel cicomázta az épületet, ami ma is rabul ejti a tekintetet. A ház földszintjén volt egykor a Corso kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is gyakran megfordult. Napjainkban is ugyanezen a néven működik a vendéglátó-egység, kávéspecialitásokkal, italokkal és szendvicsekkel várják a hozzájuk betérőket. A teraszon üldögélve pedig ki lehet élvezni a Kárász utca nyüzsgését.
A szomszédos épület nem más, mint a Wagner-palota. Felpillantva két emberi alakot formáló bronz szobrot vehetünk észre, melyek a 2000-es Millenniumi felújítás óta kémlelik a Kárász utcát madártávlatból.

Most letérünk a Kárász utcáról, balra kell fordulni ahhoz, hogy elérjük a Reök-palotát.
A Reök-palota Magyar Ede tervei alapján készült, 1907-ben. A megbízó Munkácsi Mihály unokaöccse, Reök Iván vízépítő mérnök volt. Ez adta az ihletet, hogy a palota vonalai, motívumai és színei a víz hullámzását utánozzák. Az eredetileg lakóházként funkcionáló palota a 2000-es évek elején vette fel a Regionális Összművészeti Központ nevet, és azóta olyan híres művészek alkotásainak ad ideiglenesen otthont, mint Picasso vagy Rembrandt. A szegedi Reök-palota „testvérének” Antoni Gaudí lakóházait (barcelonai Casa Batlló és Casa Milá) tekinthetjük, amelyek a szegedivel egy időben épültek.
Egy hangulatos és kiváló kínálatú cukrászdának is otthont ad az épület. A cukrászda belső terét a nemzetközi vendéglátós szakma Oscar-díjának számító, New Yorkban átadott Gold Key Awards of Excellence díjas Varró Zoltán tervezte. Ha idejük engedi feltétlenül térjenek be!

A Kárász utcára visszatérve folytatjuk utunkat, majd a Széchenyi teret keresztezve meg is pillantjuk a Takarékpénztár és a Vasalóház együttesét.
A Takarékpénztár-palota 1905-re készült el, Baumhorn Lipót tervei alapján. Pénzintézményként épült meg, melyre mind a homlokzaton, mind a belső térben számos díszítés utal.
A szemközti Vasalóház 1913-ra épült fel és szintén Baumhorn Lipót munkája. A Szeged–Csongrádi Takarékpénztár rendelésére készült, bérlakások céljából. Nevét különleges alakjáról kapta. A szecessziós stílus egyik kései, az eklektikába visszasimuló megnyilvánulása. Tervezője rá jellemző módon a korszak többféle stílusának is teret enged. A sarkon működő gyógyszertár korhű berendezése is illeszkedik az épület képéhez.

Innen érdemes egy kis kitérőt tenni a Gróf-palota felé, mely a legnagyobb méretű szecessziós épület Szegeden.
És ha időnk és kedvünk engedi sétáljunk tovább a Szent István térre megcsodálni a Móricz-házat. Mindkét épület Raichle Jenő Ferenc munkája.

Ezután a Tisza-part felé vesszük az irányt, ismét elhaladunk a Gróf-palota mellett, az utca végén jobbra fordulunk és a Deutsch-palota jobb kéz felől fog a szemünk elé tárulni.
A Deutsch-palota 1900 és 1902 között épült Erdélyi Mihály építész tervei szerint. Az építés idején merésznek számító színkombinációkat alkalmazó homlokzatát Zsolnay-kerámiadíszek teszik egyedülállóvá. Az épület külső megjelenését és lépcsőházait Lechner Ödön tervezte. Lechner Ödön 5 leghíresebb épülete az UNESCO világörökségi várományos listáján is szerepel. Bár a Deutsch-palota nincs ezek között, szépsége vitathatatlan. A leghosszabb ideig Bábszínháznak adott otthont a palota, így aztán tényleg mesebeli helynek számított a színes épület.

Utolsó állomásunkhoz innen egyenes út vezet. Először elhaladunk a Móra Ferenc Múzeum mellett, majd átszeljük a Dóm teret, ahol megcsodálhatjuk a Fogadalmi templomot. A Raichl-palota a boltíveken áthaladva a tér túloldalán lesz látható.

Raichle Jenő Ferenc magánpalotaként tervezte és építtette 1910-ben. 1911 és 1921 között itt működött az Apolló Mozgófénykép Színház. A második világháború után diákotthonként szolgált, majd 1986-tól a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziumának ad helyet (ismertebb nevén: Ságvári Gimnázium). Testvérépülete a vajdasági városban, Szabadkán található.