Szeged és Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, egyetemi tanár 1928-ban kapott lehetőséget Szegeden, az Orvosi Vegytani Intézet vezetésére kérték fel, majd 1930-ban a családjával együtt Szegedre költözött.
A Szegedi Tudományegyetemen, akkori nevén Ferencz József Tudományegyetemen végezte kutatását, mely 1932-ben a C-vitamin felfedezéséhez vezetett. Kezdetben citrusfélékből és káposztából próbálta izolálni az addig csak hexuronsavként ismert vegyületet, ám nem járt sikerrel. Egy véletlen folyamán paprikából könnyedén ki tudták nyerni a vitamint, másfél hét alatt majdnem egy kilónyi tiszta, kristályos C-vitamint tudtak előállítani.
Felfedezésének köszönhetően 1937-ben Ő vált az első olyan magyar tudóssá, aki hazai kutatásáért részesült Nobel-díjban, ez jelenleg is megtekinthető a szegedi Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításának részeként a Fekete Házban.
Szeged több helyen is őrzi Szent-Györgyi Albert emlékét.
A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Dékáni Hivatalában, a Tisza Lajos krt. 109. szám alatt található a Szent-Györgyi Albert Emlékszoba, ahol oklevelek, személyes tárgyak tekinthetők meg, illetve az épület falán egy dombormű is található.
Az egyetem rektori hivatala előtt, a Dugonics téren található egy Szent-Györgyit ábrázoló szobor, illetve a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központja is az Ő nevét viseli.
A legendák szerint egy nap vacsorára feleségétől paprikát kapott, amit nem akart megenni, ezért azt találta kifogásként, hogy el kell vigye a laboratóriumba megnézni, tartalmaz-e C-vitamint. Ez gyakori félreértésre ad okot, hiszen nem a fehér TV paprikában, hanem a szegedi fűszerpaprikában sikerült megtalálnia a C-vitamint.
Egy másik legenda szerint a felfedezését követően Szent-Györgyi Albert napi egy kiló paprikát is megevett.
Amennyiben a nyomdokaiba szeretnénk lépni, a Paprika & FolkArt Ház Szeged és a Röszkei Paprika Múzeum is kínál igazi szegedi paprikát.
Fotó: Szegedi Tourinform
Legutóbbi hozzászólások