Szeged és a Nobel-díjasok
Szeged a napfény mellett a tudomány városa is – ezt bizonyítja, hogy a tizenhárom magyar Nobel-díjas közül három tudós is szorosan kapcsolódik a városhoz.
Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem tanára, kutatója, valamint az Orvosi Vegytani Intézet vezetője, 1937-ben kapott orvosi Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért. Ő volt az első magyar tudós, aki hazai kutatásaiért részesült az elismerésben. Nobel-díja ma is megtekinthető a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításán, a Fekete Házban.
Karikó Katalin biokémikus a Szegedi Biológiai Központban és az egyetemen dolgozott, és itt szerezte meg PhD-fokozatát is. Itt kezdte meg mRNS-sel kapcsolatos kutatásait, amelyeket később az Egyesült Államokban folytatott, s ezek vezettek az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséhez. Munkája kulcsszerepet játszott a COVID–19 világjárvány elleni védekezésben, amellyel emberek millióinak életét mentette meg. 2023-ban orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. A díj másolatát a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta, ahol az a Tanulmányi és Információs Központban tekinthető meg.
Szeged városa a tudományos kiválóság előtt tisztelegve 2023-ban egy freskót készíttetett az újszegedi városrész egyik 17 emeletes lakóépületének oldalára. A festmény Karikó Katalin és Szent-Györgyi Albert portréját ábrázolja, és tíz emelet magasságban, közel 475 négyzetméteren látható.
Habár magyar tudósokat nem ábrázol, további 16 híres Nobel-díjas – többek között Albert Einstein, Marie Curie és Werner Heisenberg – portréja díszíti az ELI-ALPS lézerkutató központ egyik szomszédos épületének domborzatát. Ezek a portrék a tudomány iránti tisztelet kifejezései, és vizuálisan is tükrözik az ELI szellemiségét.
Az ELI-ALPS kutatóközpontban világszínvonalú kutatások zajlanak a világ legerősebb lézereivel. 2024-ben átadták a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központot, amely az ELI-ALPS ad otthont. Az ott folyó kutatásokban részt vesz Krausz Ferenc, Nobel-díjas fizikus is, aki 2023-ban kapott fizikai Nobel-díjat társaival az elektronok atomon belüli mozgásának megfigyeléséért és az ezt lehetővé tévő attoszekundumos (10⁻¹⁸ s) fényimpulzusok létrehozásáért. Eredményeit a lézeres kutatások során is felhasználják.
Az intézmény évente két alkalommal tart nyílt napokat:
- az egyik május 16-ához, a Fény Nemzetközi Napjához legközelebbi pénteken,
- a másik pedig szeptember utolsó péntekén, a Kutatók Éjszakája keretében.
A nyílt napokon a látogatók megismerkedhetnek a lézertechnológiával, emellett az intézmény ismeretterjesztő előadásokat tart iskolásoknak és érdeklődő csoportoknak, valamint tudományos workshopokat és konferenciákat szervez hazai és nemzetközi kutatók számára.
Legutóbbi hozzászólások